1.0Kisbucihttps://kisbuci.cafeblog.hubookfenchttps://kisbuci.cafeblog.hu/author/bookfenc/<p><span style="font-family: Arial;"></span><span style="font-size: 14px;"> </span><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Csütörtökön reggel útnak indultunk párommal az uh-ra. Már szokás szerint fél 8-kor ott ültünk a váróban. 8-tól van a doki. Kb. negyed kilenc lehetett, mikor az asszisztensnő bejelentette, hogy ne izguljunk jönni fog a doktor úr, de a műtőben van. Nem lettem cseppet sem ideges, mivel nekem melózni kellett mennem :(  Még egy picit vártunk aztán úgy döntöttem, hogy akkor ennyi volt, ma nem lesz meg a várva várt uh. Párom is, én is bementünk a melóhelyre. Nekem természetesen annyira baszta a csőrömet a dolog, hogy kb. egy háromnegyed óra múlva úgy döntöttem, hogy visszamegyek. Még jó, hogy olyan a melóhelyem hogy simán el tudok jönni ha kell. Mondjuk eleve nem egyszerű még a dolog, mert bent még nem tudják hogy babát várok.</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Mire visszaértem, kb. háromnegyed része a várakozó kismamáknak ugyanott ült, mint amikor elmentem reggel. De végül nagy szerencsém volt, mert az én dokimhoz csak ketten vártak. A dokim már megismer, ő hívott be.</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Lényeg a lényeg, hogy láttam Kisbucit, hallottam a pici szívét dobogni. Méreteink szerint a baba olyan 11 + 2 napos lehet. Mensi szerint pedig pont tegnap töltöttem a 12. hetet. Bár már írtam, hogy a dokim mindig lemínuszolt eddig egy héttel, úgyhogy most még jól is állok ahhoz képest, mert kaptam + 2 napot. </span><br></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Az uh eredmények: CRL: 44,6 mm, NT: norm. 1,3 mm, orrcsont: jól látható norm.</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Szóval az eredményeink mindettől függetlenül hogy picik vagyunk, jók lettek. Mondjuk mit is várunk két pici szülőtől, óriás bébit? :D:D</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Nagy megkönnyebbülés, hogy ezen is túl vagyok. A 12. hetes vérvizsgálatra hétfő reggel megyek, azt már sajnos tényleg nem tudtam tegnap megvárni. Jövő hétfőn vérvizsi, kedden védőnő (első tali). Végre megkapom a kiskönyvemet.</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Amúgy még mindig nem mondtuk el senkinek anyukámon kívül. Páromnak már mondtam, hogy az anyukájának, meg tesójának már elmondhatja, nem ezen fog múlni az, ha esetleg bármi rossz történik ezután. </span><br></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Amúgy az uh tök kellemetlen volt, nagyon megnyomogatta a hasamat a doki, mire Kisbuci úgy helyezkedett, hogy jól látható legyen a kisbucija meg amit mérni kellett :) Délutánra picit fájdolált is a pocakom, de mára semmi panaszom. Sőt, egyáltalán semmi. Nem fáj a hasam. Tök sokat simogatom, imádom a Picurkánkat!</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Úgy tervezem, hogy jövő héten mindenesetre a főnökömnek meg a közvetlen kolléganőmnek elmondom a hírt, mivel már elég kellemetlen össze vissza kamuznom, ha dokihoz vagy védőnőhöz kell mennem.</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Ja! Uh-ról természetesen megint nem kaptam fotót (nyomtató nincs), de csak a CRT-t tudtam lefotózni. Sajnos olyan közelről sikerült lekapnom, hogy semmi más nem látszik a képen, mint egy paca :(</span></p><p><span style="font-family: Arial; font-size: 14px;">Sajnálom, főleg azt, hogy a párom emiatt a hülye reggeli műtét miatt most nem tudott ott lenni velem, nem látta Kisbucit, és még a fotó se lett jó róla.</span></p><p><span style="font-family: Arial;">De minden rendben van vele, ficánkolt, dobogott a kis szíve, engem ez "egy időre legalábbis" megnyugtatott.</span></p><p><br></p><p><img src="https://kisbuci.cafeblog.hu/files/07020909133700.jpg" class="blogkep"></p><p><br></p><p><img src="https://kisbuci.cafeblog.hu/files/11642010_01_15Kisbuci.jpg" class="blogkep"></p>rich